Nyíregyháza várostörténeti kiállítása

Nyíregyháza híres szülötte, Váci Mihály (1924-1970) költő, műfordító így jellemezte a belvárost: „…nem történelmi város. Nem fűződnek nevéhez csaták, békeszerződések, nincsenek nagy számmal történelmi nevezetességei, régi műemlékei királyi lábnyomokkal…”, de szépsége és hangulata magával ragadja az ide látogatót.

A Kállay házban kapott helyet Nyíregyháza várostörténeti kiállítása, mely interaktív módon mutatja be Nyíregyháza fejlődésének történetét a kezdetektől a rendszerváltásig. A város nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás pedig már egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított „Nyíregyház”. A török adózás és a tatár gyújtogatás elől elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le.

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) után tovább élénkült a bevándorlás. A népességszám jelentős növekedése, a helység „újjászületése”, országos viszonylatban is páratlannak mondható fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc (1705-1758) jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított.

A település a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilegizált mezőváros lett, melynek hatására kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, Sóstón pedig vendéglő és fürdő üzemelt.

A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, majd megalakultak az első pénzintézetek is. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. A „boldog békeidőkben” felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos. A két világháború súlyos emberveszteséget okozott a városnak, de még ez sem tudta Nyíregyháza dinamikus fejlődését megakadályozni.

A kiállítást hatféle interaktív eszköz (pl.: VR szemüveg, kvíz szőnyeg) teszi még érdekesebbé, amelyeket bárki kipróbálhat.